Hírek archívum

2002. április-május

2002.05.22 Bajnokcsapat, bajnokcsapat! Így tomboltak vasárnap estétől a kertvárosi labdarúgók, akik nem halogatták tovább a döntést, és matematikailag is bebiztosították elsőségüket az NB III-ban. (KM)

Nem volt az titok, hogy az újoncsapat az elsőség igényével vágott neki a küzdelemsorozatnak, ám a téli szünetben, hét- pontos hátránynál talán senki sem gondolta, hogy ilyen hamar ráül a trónra a Mirgai-csapat. Aztán az eddigi tizenegy meccsből tizet megnyert és csak egyet adott döntetlenre a nyíregyházi gárda, amely Nánáson, az 5-0-ás győzelmet követően már ünnepelhetett.

- A lefújás után az öltözőben ünnepeltünk, egymást ölelgettük, többen sírtak is - beszélt a mulatságról Mirgai László, a bajnokcsapat edzője. - Idővel előkerült egy kis pezsgő is, aztán út közben hazafelé két helyen is megálltunk. Nyíregyházán is két "egységet" látogattunk meg, a másodikban reggelig állt a bál. Táncoltunk, énekeltünk, a fiúk természetesen nyugodtan elengedhették magukat. Hozzáteszem, ez csak amolyan spontán buli volt, a nagy ünneplést a Balmazújváros elleni, utolsó fordulóbeli meccsre terveztük. Sokáig ugyanis úgy gondoltuk: akkor dől majd el minden. Szerencsére tévedtünk.

A tréner természetesen egy kis szakmai okfejtésbe is bocsátkozott, hiszen az őszi és tavaszi kertvárosi csapat között pontszámban is mérhető volt a különbség.

- A sikeres tavaszi szereplésünk kulcsa az volt, hogy áttértünk a négy-négy-kettes rendszerű, területvédekezésen alapuló játékra - szakmázott egy kicsit a tréner. - Voltak ugyan hibáink, de mindent elárul, hogy tizenegy meccsen összesen öt gólt kaptunk. Amelyik csapat kinyílt ellenünk, azt kegyetlenül megbüntettük, ennek köszönhető, hogy idegenben értük el a nagy különbségű győzelmeinket. Ha összevetjük a tavalyi és mostani bajnoki címet, egyértelműen az utóbbi az értékesebb, hiszen a megye egyben húsz pont fölénnyel végeztünk az élen, most pedig jelentős hátrányból indultunk, rizikót vállaltunk fel a szerkezeti módosítással, és mégis csak eggyel magasabb osztályban lettünk elsők. Nem állunk azonban le, a hátralévő két meccsünket is szeretnénk megnyerni, hiszen akkor egészen káprázatos tavaszi eredménysorral zárhatnánk.

A hosszú hétvége tehát az ünneplésé volt a Kertvárosban, ám természetesen idővel szóba kerül a jövő is. Egy biztos: a csapat vállalja az NB II-es szereplést, sőt a hírek szerint ott is komoly célokat tűz maga elé. A vezetés a napokban dönti el véglegesen, hogy mik lesznek a tervek, az erősítések ettől függnek majd. A lista mindenesetre már rendelkezésre áll...

 

2002.05.02 Kató István nyilatkozott az Ibrányi Hírlapnak. (2002.05.02)

+ Érdekes helyzet állt elő, a tavaszi szezon indulásakor. Csapatunk  teljesítménye mély hullámvölgyet mutatott, amellyel szemben közönségünk is  értetlenül állt. Ez a tendencia mára kezd megfordulni. Kató István edzőt  az okokról kérdeztem. 

- A tavaszi felkészülés első négy hete kimondottan jól sikerült. Az első  fázist jó erőben hagytuk magunk mögött. A következő lépés a négyheti  formába hozás volt. Az edzőmérkőzések sorozata indult be szerda, szombati  időpontokban. Az első sajnálatos esemény már rögtön az első mérkőzésen  bekövetkezett. Baktalórántházán Bíró Csaba megsérült. Ennek kárát a mai  napig is látjuk. Következett két olyan összecsapás, amelyek alapján úgy  látszott, hogy nincsen semmi probléma. A Nyíregyháza elleni meccsen  partnerei voltunk végig ellenfelünknek. Majd jött a Demecserrel az  összecsapás és három sérültünk lett azonnal. Hermann Attila, Bárdi József,  Gergely István kényszerült hosszabb pihenőre. 

+ Mindezen események még a bajnokság kezdete előtt történtek 

- Igen. Itt kezdődtek el a problémák. Utána Tiszalökre mentünk  edzőmérkőzésre. Oda már csak úgy tudtunk kiállni, hogy tíz  mezőnyjátékosunk volt, az ellenfél adott egy cserekapust, a kispadon pedig  nem ült senki. Mindezen események a bajnokság kezdete előtt pár nappal  történtek. Ekkor már tudtuk, hogy nagyon keserves mérkőzések elé nézünk. 

+ "Megfogyva bár de törve nem" - idézhetném, így érkezett csapatunk a  tavaszi forduló nyitómérkőzésére. 

- Így igaz. A Létavértes elleni összecsapás eredménye talán még  elfogadható, 1-1. 
A tuzséri vereség is nagyon érdekesen alakult, kétszer is vezettünk, majd  ezt követően a saját hibáinkból szinte önmagunkat vertük meg. Jött a  Mezőkövesd, ahol a kialakult sok helyzetünket nem szerencsésen használtuk ki, ráadásul Ónodi megkapta  harmadik sárgalapját, aminek egyenes következménye, hogy kizárta magát az  ezt követő mérkőzésről. 
Sátoraljaújhelyre már úgy mentünk, hogy csak tíz  emberünk volt, a kispadon mellettem egy ifista, Tilki Mihály ült. A  hajdúnánási mérkőzésre értünk oda, hogy tudtuk pótolni a hiányosságokat,  visszaszereztük az elvesztett erőnlétet. Először tudtunk úgy összeállni,  ahogyan azt korábban terveztük. Meg lett az eredménye, végre két góllal  nyertünk. A kertváros ellen már kimondottan jól játszott a csapat, annak  ellenére, hogy veszítettünk. A Balmazújváros ellen rúgott négy gólunk már  sok mindent feledtet. A sok hiányzó, a sok sérült mellett az okok között  azt is el kell mondanom, hogy több húzó ember huzamos ideig jelentősen  maga alatt teljesített s egy csonka állománnyal kellett a mezőny  élvonalával szemben helytállni. Ez is változóban. 

Remélem, hogy az itt elmondottak a szurkolóinkkal is megértetik, hogy mi  miért történt s a változás, a felemelkedés időszaka következett el. Hosszú ideig tartó nagyon mély hullámvölgyből érkezünk most kifelé s ha  már ott leszünk, meglovagoljuk a tarajokat. Bizakodóak vagyunk. A korábbi  elképzeléseinket tartani fogjuk. 

Laskody Tibor

2002.04.09 Ahogy Révész Csaba edző fogalmazott: duplán értékes győzelmet arattak vasárnap az NB III-as tuzséri labdarúgók (2-0).

Egyrészt a csoport egyik meghatározó csapatának számító Mezőkövesdet legyőzni mindig bravúr, közben pedig sportszerűségből is jelesre vizsgázott a Tisza-parti társulat. A történtekről beszámoltunk: a kövesdiek felnőtt- csapatuk helyett az ifjúságiak igazolását hozták el a mérkőzésre, ám a tuzsériak a kötelező fél órás határidőn felül is hajlandóak voltak várni a meccs megkezdéséig. Mi az hogy! Az összecsapáson fél négy helyett negyed hatkor indult útjára a labda. A köztes időszak eseményeit is felelevenítettük Révész Csaba edzővel.

- Három óra után két perccel derült ki a malőr, amelyet követően összeült a válságstáb - mondta a tréner. - A játékvezetők tájékoztattak bennünket, hogy a kötelező várakozási idő fél óra, de amennyiben vállaljuk, úgy tovább is várhatunk. A mi álláspontunk az volt, hogy mindenképpen játszani akarunk, ezért írásban rögzítettük: amennyiben olyan időpontra be tudják mutatni a kövesdiek a papírokat, ahonnan számítva a meccs befejezése a sötétedésig garantálható, akkor pályára lépünk. Végül 17 órában egyeztünk meg, ám amikor még negyed hat előtt sem voltak ott az igazolások, akkor felmerült bennünk: butaságot csináltunk.

A kövesdiek egyik vezetője tehát bravúros gyorsasággal tette meg az otthontól Tuzsérig tartó nem csekély távolságot, így elhárult a mérkőzés megrendezésének akadálya. A hazaiak nyertek is, de felmerül azért a halandóban: nem féltek-e a "jótékonykodók" attól, hogy rosszul is kijöhetnek a kilencven percből?

- Benne volt a rizikó, ez tény, hiszen egy nagyon jó csapat volt az ellenfelünk - adott választ Révész Csaba. - Mi azonban úgy voltunk vele: kiesni már nem fogunk, a feljutás nem igazán célunk, annak meg semmi értelme, hogy ne játsszunk és közben három pontot szerzünk. Futballozni akartunk és hűséges közönségünket kiszolgálni. Szerencsére sokan ottmaradtak a pálya mellett és egy igazán szikrázó, kemény meccset láthattak. Nyernünk is sikerült, bár hozzáteszem, ha góljaink a hosszabbításban születtek volna, meglehet a sötétedés miatt páran már nem érzékelhették volna azt... Megjegyzem: cselekedetünkkel a legyőzöttjeink szimpátiáját is elnyertük, hiszen végig hansúlyozták, hogy mennyire korrekt módon jártunk el velük szemben. 

 

2002.04.09 Abban bíztak a kertvárosiak, hogy előbb-utóbb az élre állnak, ám arra csak a legmerészebb álmaikban gondoltak: tekintélyesnek tűnő hátrányuk öt forduló alatt semmissé válik. (KM)

Márpedig az NB III. Tisza-csoportjában most ez a helyzet: a tavasszal eddig hibátlan Mirgai-csapat immáron a tabella tetején trónol.

- Természetesen jó érzés ismét az élen állni, és nem gondoltuk volna, hogy öt játéknap után az élre is ugrunk - mondta Mirgai László edző. - Ugyan a játékkal nem mindig voltam teljesen megelégedve, de valamennyi mérkőzésünkön megszereztük a három pontot, a riválisok pedig gyakran botlottak. A vasárnapi, Hajdúdorog elleni öt-egyes győzelmünkben elsősorban a támadójátékunk hatékonysága tetszett. Nagyon örülök neki, hogy Majchrovics Zoli élni tudott az utolsó lehetőségével, és gólratörő játékával, három találatával, valamint kiváló helyzetkihasználásával igazolta, hogy mit is várunk tőle.