Németh
Károly vezetőedző az elmúlt szezonról szóló részletes szakmai értékelését
olvashatják (2004.12.23)
I. ŐSZI IDÉNY CÉLKITŰZÉSEI
• Az őszi szezonban
27-29 pont megszerzése
• 1-3 hely valamelyikének a megszerzése
• A kupában ősszel legalább három körön túljutni
• Hazai mérkőzéseinken minél több győzelem és a veretlenség megtartása
• Rúgott góljaink 35 felett legyenek
• Kapott gólok száma 15-nél nelegyen több
II. MÉRKŐZÉSEK ÉRTÉKELÉSE
• Idegenbeli mérkőzéseinken 3 győzelmet, 2 döntetlent és 2 vereséget. azaz 52%-os teljesítményt értünk el. Lehetett volna jobb is. A két Vereség közül a Sátoraljaújhely ellen meddő támadójátékot nyújtottunk, gyakorlatilag semmi sem sikerült. A Tuzsér elleni vereséget talán könnyebben el lehet fogadni, mert egy nyílt, győzelemre törő felfogással szenvedtünk vereséget egy meggondolatlan belépő miatt, ami öt perccel a vége előtt 11-est eredményezett. A két döntetlenből Hajdúnánáson jóval közelebb álltunk a győzelemhez mint ellenfelünk, a Rakamazon viszont igazságos eredmény született. A három győzelem megérdemelt volt, bár a Nyírkarász és a Szirmabesenyő ellen sokkal biztosabbá tehettük volna az eredményt, de rengeteg helyzetet hagytunk ki.
• Hazai mérkőzéseinken 6 győzelmet, 1döntetlent azaz 90%-os teljesítményt értünk el. Úgy gondolom hogy magabiztosan hoztuk le a hazai mérkőzéseket amit az is bizonyít, hogy mindössze 3 gólt kaptunk a 19 rúgott góllal szemben. Véleményem szerint minden hazai mérkőzés megfelelt a velünk szemben felállított követelményeknek. Természetesen lehetett volna még több góllal is kiszolgálni a közönséget. de a helyzetkihasználásunk sokszor gyengébbre sikeredett mint ahogy vártam.
• A kupából kurtán-furcsán kiestünk, ami nemcsak engem bánt a mai napig, hanem a játékosokat is. Nem lenne sportszerű a szervezési dolgokra kenni a kiesést (viszont tény hogy nagyban hozzájárult a mérkőzés előtti kapkodásunk a kudarchoz), hanem be kell ismernünk hogy azon a napon nem tudtunk a szokatlanabb körülményekhez alkalmazkodni és játékban is messze elmaradtunk a várakozástól. A tapasztalatokat nagyon gyorsan levontuk és a bajnoki mérkőzéseken már nem volt olyan és ahhoz hasonló probléma. mint ami az arnóti kiesésünket okozta.
III. SZAKMAI ELEMZÉS
• A harminckét rúgott
gólunkkal a harmadik legeredményesebb csapat vagyunk a mezőnyben
A 14 mérkőzésből mindössze kétszer nem tudtunk gólt rúgni. A tervezett
35 - 40 találattól ugyan elmaradtunk, de az elmúlt két idényhez képest
így ís emelkedett a lőtt gólok száma.
• A 12 kapott gól egy idényen belül elfogadható, amivel szintén a harmadik helyen állunk a legkevesebb gólt kapó csapatok mezőnyében.
• A 4-4-2 mellett a 4-2-3-1 felállási formával is próbálkoztunk (Létavértes, Szirma, S.újhely), de igazából nem tudtuk megoldani a feltolt ék mellé felzárkózó mélységi emberek folyamatos és pontos játékba hozatalát, ezért az egy ék sokszor magára hagyatottan küzdött és nem volt olyan hatékony a támadózónában történő labdamegtartás, mint két ék esetében. Ezért úgy döntöttem maradok a mát jól kialakult 4-4-2 nél.
• A négyvédős területvédekezésünk, alapszinten elfogadhatóan működik, de többször is gondot okozott a védők mögé befutó támadók semlegesítése. Egyébként ebben a védekezési módban ezt a legnehezebb kivédeni, mert állandó koncentrációt és összeszokott helyezkedő mozgást igényel az egymás mellett játszóktól (Csobán, Kántor, Kovács M., Milka, Nagy S.). Ebben folyamatosan fejlődnünk kell.
• A tolódásokat és a mélységi biztosításokat már a szélső középpályások is egyre jobban csinálták (Korsoveczki. Morauszki, Szilágyi), a középen játszók (Bessenyei, Kovács I.) pedig rutinjuknál és játéktudásuknál fogva nagyszerűen váltották egymást a belső ütköző és szervező szerepekben.
• A labdás ember felvételében léptünk előre a legtöbbet. Már nem hagyunk annyi időt az ellenfélnek hogy építse a támadást, hanem törekszünk arra hogy egyből zavarjuk, már a labdakihozatalt is. Támadóink a védekező szerepüket nagyon komolyan vették (Feczkó, Marcsek de jól illeszkedet Imre is).
• A legnagyobb védekezésbeli hiányosságunkat az ellenfél kontratámadásainak kivédésénél látom. Igaz hogy nem hagyunk felelőtlenül nyitott területet a feltolt labdabirtoklásunknál. de a kezdődő kontra elindítását a legközelebbi emberünknek még hatékonyabban (ha kell taktikai faulttal) kell blokkolnia. Nem fordulhat elő hogy 60-70 métert is vezeti az ellenfél a labdát és el tud úgy jutni a kapunkhoz, hogy nem tudunk ütközni vele, vagy blokkolni a támadás befejezését. Jól összehangolt helyezkedéssel ezek kivédhetők. Ebben feltétlenül javulnunk kell.
• Szögletből nem, oldalról beívelt labdából pedig csak 1gólt kaptunk. Mindenképpen dícséretes teljesítmény, főleg akkor ha a tavaly őszi kapott góljainkra gondolunk aminek a nagyrésze szögletből vagy oldalszabadrúgásból esett. Itt nagyszerepe van a védőink (Nagy S, Kovács M, Kántor, ill. Feczkó ) és a kapusunk (Tuska) helyezkedéseinek és összhangjának.
• Az ellenfél térfelén történő visszatámadásokat folyamatosan kértem a csapattól. Sokat fejlődtünk benne, de még precízebb és dinamikájában erőteljesebb, gyorsabb ritmusú labdaszerzéseket szeretnék elérni tavaszra, amiből még a mostaninál (9 ) is több gólt érhetünk el.
• A támadójátékunkat állandó és tudatos labdabirtoklásra építettük. Jó pár mérkőzésen (Szirma, Tuzsér, Mád, Rakamaz és Nyíradony) az időjárási és pályaviszonyok nagyon megnehezítették a folyamatos játék kialakítását. Ilyenkor kénytelenek voltunk alkalmazkodni és jóval egyszerűbben játszani.
• A mezőnyben a Létavértes mellett a mi csapatunk volt az aki mindenhol felvállalta a nyílt játékot és győzelemre játszott minden mérkőzésen. Ezt csak folyamatos labdabirtoklással lehetett elérni. A Sényő, Nyírkarász, S.síjhely, Szakoly, Balmaz., Mád (I.lfélidő), Abaújszántó elleni mérkőzéseken teljes egészében, a Hajdúnánás. Szirma, MVSC és a Nyíradony elleni mérkőzéseken pedig főleg a második félidőben irányítottuk egyértelműen a játékot. A Létavértes (Kis Loki), a Tuzsér és a Rakamaz ellen is győzelemre próbáltunk játszani. de ezeken a mérkőzéseken minden apróságnak szerepe van a végső eredmény kialakulása szempontjából. Tavasszal kiemelt cél lesz, hogy ebből a három mérkőzésből legalább kettőt megnyerjen a csapat.
• Helyzetkialakításunk mind a számát mind pedig a minőségét tekintve nagyszerű volt. A helyzetkihasználásunk viszont már egyáltalán nem. A legtöbb lehetőség főleg a támadók ás a szélső középpályások előtt adódott. Marcsek és Feczkó 7-7, Imre pedig 3 gólt szerzett. Ha csak a teljesen Tiszta ziccereket számoljuk akkor Marcseknak 14-15, Feczkónak 10 felett. Imrének 6-7, Szilágyinak 4-5. Bessenyeinek 5-6, Korsoveczkinek 6-7, Morauszkinak 5-6, Nagy Sanyinak 8, Kovács Misinek 1 gólnál kellene tartania. Természetesen ez is csak azt bizonyítja hogy nagyon sok felépített és kidolgozott akciónk volt amit jóval gyengébb százalékban használtunk ki mint ahogy arra lehetőségünk adódott.
• Hiányérzetem van a szögleteknél és az oldalszabadrúgásoknál, mert a rögzített játékhelyzeteknek ebben a formájában nagyon kevés veszélyt jelentettünk az ellenfelek kapujára pedig kiválóan fejelő (Nagy Sanyi. Feczkó, Kántor) és megfelelő pontrúgó (Kovács I., Imre Gy., Bessenyei) játékosaink vannak. Ezen a területen nem sikerült előbbre lépnünk. Tavaszra ez is kiemelt feladat lesz.
Németh
Károly vezetőedző