Hírek archívum

2001. szeptember-november

2001.11.30 Erős az Ibrány, ez elvitathatatlan. Viszont az NB III-as futballcsapatnál arra is figyelnek, nehogy úgy járjanak, mint pár esztendeje, amikor megnyerték a bajnokságot. (KM)

A vezetők ugyanis vallják: nekik ez az osztály tökéletesen megfelel, így a bajnoki célokat is ennek szellemében állapították meg: a második és hatodik hely között kell végezni az év végén. Ezzel együtt az őszi bajnoki címet még elfogadták volna, de ez az utolsó mérkőzésen meghiúsult. Kató István edző azonban cseppet sem csalódva tekintett vissza az őszi szezonra.

- Csapata viszonylag egyenletesen teljesített, mégis ketté lehet választani a hazai és az idegenbeli mérkőzéseken nyújtott produkciókat. Egyetért?

- Kétségtelen, a hazai mérkőzéseken nyújtott teljesítményünk elég széles skálán mozgott - válaszolt a második helyen telelő csapat trénere. - A Tuzsér elleni itthoni premieren például mindjárt a leggyengébb mérkőzésünkkel nyitottunk, ám a csapatnak volt tartása és nulla-kettőről is megmentett egy pontot. Következett a Sátoraljaújhely, amely ellen már jobban játszottunk és végül emberhátrányban tudtuk kiharcolni a győzelmet.

A Kertváros ellen tovább javult a teljesítményünk, mégis veszítettünk, de igazán emelt fővel jöhettünk le a pályáról. Ezen a mérkőzésen éreztem úgy: a csapatot és engem is elfogadott a közönség. Ezt nem volt könnyű elérni, hiszen az előkészületi meccseken és az első bajnokikon is többségében voltak a lesajnáló hangok. A Kertváros elleni mérkőzés után már állandósítani tudtuk a hazai formánkat is és nyugodtan mondhatom, hogy ekkor már idegenbeli nívón teljesítettünk.

- És minek köszönhető a szenzációs idegenbeli mérleg: a hat győzelem és egy döntetlen?

- Nem kell emögött semmilyen titkot keresni: fegyelmezetten, ugyanakkor felszabadultan játszottunk otthonunktól távol. Nem volt rajtunk a kötelező győzelem terhe, ez is pozitívan hatott a játékosokra. Mégis a sors fura fintora, hogy az egyetlen apró botlásunkért, a záhonyi döntetlenért azzal bűnhődtünk, hogy elvesztettük az őszi bajnoki címünket. Amúgy három mérkőzést emelnék ki a sorból: a Balmazújváros és a Mezőkövesd legyőzősét valamint éppen a záhonyi összecsapásunkat.

- A tavasszal a csapatban több új név is feltűnt. Hogyan sikerült az ő beépítésük?

- Babják és Imre stabil emberré vált és Balogh valamint Hegedűs is több lett egyszerű kiegészítő embernél. Két meccsen, a Sátoraljaújhely és a Szirmabesenyő ellen is előfordult, hogy null-nullnál léptek pályára és velük a fedélzeten sikerült megszerezni a győztes gólokat. Az egyéni teljesítményeket amúgy nem szívesen kategorizálom, legyen elég annyi, hogy mindenki megtett minden tőle telhetőt a sikeres szereplés érdekében.

 

2001.10.27 Az ibrányi csapat kitűnően szerepel az NB III-ban. Trencsényi Imrét, az egyesület elnökét arról kérdezte az Ibrányi Hírlap munkatársa, milyen gondolatok merülnek föl benne ezzel kapcsolatban?

Nagy örömmel tölt el. Azonban nem mondhatom, hogy az első hely nagyon stabil volna, hiszen kicsi az előny és ebben a játékban az a szép, hogy rendkívül változatos, még bármi előfordulhat. Korábban célként az élmezőnyhöz tartozást jelöltük meg. Ez eddig maximálisan teljesült. Jóleső érzés, hogy egyre több ibrányi labdarúgó bevonásával, egyre kevesebb anyagi ráfordítással kiváló helyen állunk. El kell mondanom, megítélésünk szerint a szerkezeti átalakítás jó irányba halad. 

Ebben a bajnokságban rajtunk kívül egyik csapat sem mondhatja el magáról, hogy annyi hazai játékosa van, mint nekünk. Ráadásul az edzőnk is hazai szakember. Ezen eredmények egy több éve tartó tudatos utánpótlás nevelésnek az első beérő eredményei. Természetesen a változtatások gondokkal is terhesek. A fiatalok beépülését nagy mértékben befolyásolja a nem meggondolt, megfontolt és nem előremutató kritika, amely elsősorban a közönség egyes soraiból éri őket. Gondoljunk bele, egy hazai mérkőzésen a fiatalnak kétszer annyit és kétszer olyan jót kell nyújtania, a legkisebb hiba gerenda a nézők szemében. Türelemre kérek mindenkit, meggyőződésünk, hogy jó irányba megyünk. Ezt magyarázza az is, hogy idegenben felszabadultabban, eredményesebben tudunk játszani. Nincsen akkora elvárás és teljesítménykényszer. Nagyon komoly feladat jut az edzőnek ezen kérdések jó megoldásában, bíztatóak az ez irányú lépései. Elégedettek vagyunk vele. Természetesen mindezekhez azt is látni kell, hogy évente csak legfeljebb egy-két fiatal építhető be, hiszen egy csapatnak az eredményesség megtartása érdekében közel egységesnek kell maradni . Az út amelyet járunk előremutató.

Az utánpótlás neveléshez tartozik, hogy ebben a bajnoki évben már hat csapatot nevezett Ibrány a bajnokságba. A felnőtt, az ifi és a serdülőn túl további három különböző korosztályú kölyök csapat is megméretteti magát. Ez a jövő. A fiatalok képzésénél nem az eredményesség a legfontosabb cél, hanem az, hogy évek során olyan labdarúgóvá váljon, olyan képességeket szerezzen, ami lehetővé teszi számára a nagycsapatba kerülést. Ennek egy hosszú türelmes folyamatnak kell lennie.

Az őszi forduló még hátralévő mérkőzésein meg tudjuk tartani azon elképzelésünket, hogy az élmezőnyhöz tartozzunk. Ehhez köszönjük az eddigi támogatásokat, a résztvevők kitartó és eredményes munkáját. Célunk a látványos és szórakoztató játék.

Laskody Tibor

2001.10.10

A Nagyhalászi SE ebben a bajnoki szezonban nem igazán örvendeztette meg szurkolóit. (NH)

A Nyírkarász otthonában elszenvedett vereséget kővetően a csapat kilenc ponttal a 13. helyen áll. A 8 mérkőzésen mindössze három győzelmet arattak és ötször vesztesen hagyták el a pályát. A gólarányuk is negatív: 11-16.

Szakács László edző elmondta, se a létszám, se a minőség nem megfelelő ahhoz, hogy a vezetők által kitűzött célokat teljesíteni tudják. Oláh Laci külföldre ment dolgozni, így 15-en alkotják a játékoskeretet, közülük hárman ifjúsági játékosok. Ha számításba vesszük a két kapust is, 10 mezőnyjátékosra számíthat az edző.

- Azzal a játékosállománnyal kell gazdálkodnunk, amely rendelkezésünkre áll. A fiúk rendszeresen járnak edzésre, becsületesen dolgoznak, de a képességeik behatároltak. Csak munkahelyi vagy iskolai elfoglaltság miatt vannak hiányzások. Az, hogy nem jönnek úgy az eredmények ahogy szeretnénk, annak sok összetevője van. Minőségben nem lett úgy megerősítve a csapat, mint ahogy vártuk.

A gólarány is mutatja, nincs gólerős csatárunk. Kelemen Robi sem az már, mint aki régen volt, sem munkabírásban sem góllövésben. A két középpályás, Puki Gábor és Dán Attila bajnoki meccseken nem váltották meg a nagyhalászí labdarúgást. Sajnos Nyírkarászban Simon Zsolt és Minya Laci is begyűjtötte a harmadik sárga lapját, így a Kisléta ellen nem léphetnek pályára a következő hazai meccsen. 

Az előjelek nem éppen rózsásak, de nem adjuk fel, minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy itthon tartsuk a három pontot.

/Mint kiderült, nem sikerült, a vendégek 3-0-ra győztek.../

2001.10.10 Kovács János álma teljesült. Az NB III-as záhonyi futballisták edzője a hétvégi forduló előtt arról beszélt, hogy egy győzelemmel stabilizálhatná helyét az első hat között a csapata. (KM)

Nos, ez olyan jól sikerült, hogy a határmentiek nyolc góllal tömték ki megyei riválisukat, a Vásárosnaményt, és így már a negyedik helyen áll a gárda. Az ezt megelőző játéknapon pedig Sátoraljaújhelyen nyertek Karaszék, ami önmagában is bravúros dolog, egyetlen lőtt góllal pedig szinte egyenesen csoda.

Stabilitásra törekednek

Hiába tartozik ugyanis a mezőny második feléhez a borsodi alakulat, tizenhét szerzett találatukkal a legeredményesebbek közé tartoznak. Márpedig ezt az elöl-hátul "gólerős" gárdát tudta idegenben egy-nullra legyőzni a Záhony. A Namény elpáholására korábban más csapatoktól már volt példa, ám a Záhonytól az utóbbi időben nem nagyon megszokott a nagy gólkülönbségű győzelem.

- Az egész játékrendszerünk biztonságos és fegyelmezett védekezésre irányul. - árulta el Kovács János, az NB III-as futballcsapat trénere. - Ennek a stabilitásnak. Új helyen valóban fokozott szerepe volt, hiszen ellenfelünk éppen akkor akarta megkezdeni a felzárkózást. Szerencsére sikerült megállítani őket a középpályán, és a második félidőben, amikor már olykor fejetlenül támadtak, több ziccert is ki tudtunk alakítani. Ezek azonban kimaradtak, így "csak" egy gólt szerezve tudtunk nyerni. A Namény ellen még több esélyünk volt a gólszerzésre, és javult azok kihasználása is, így sikerült ennyi gólt szereznünk. Igazi csapatmunka volt ez, mindenki kivette a részét a diadalból.

A határmentiek eddigi szereplése amúgy kifejezetten kellemes meglepetést jelent. Igazából egyetlen fekete pont került a bizonyítványba, mégpedig a Mádtól elszenvedett hazai vereség. Igen ám, csakhogy azóta veretlen a Kovács-csapat...

A java még hátravan

- Most már eltelt annyi forduló ahhoz, hogy kijelentsük: minden csapat a helyére került - folytatta az edző. - Mi is szeretnénk megragadni a középmezőnyben, miközben azért minél jobb szereplésre törekszünk. Úgy érzem, mostanra sikerült megértetnem a játékosokkal, hogy mit is várok tőlük, és egy nagyon becsületes, szorgos társasággal dolgozhatok. A Mád elleni meccs? Minden csapat életében van olyan, amikor szinte semmi nem akar sikerülni. Azóta - nincs ezen mit szépíteni - jó passzban van a csapat, egyre inkább összeérik a gárda, és ha kiesik valaki, tudjuk őket pótolni. Bízunk benne, hogy helyünket megtartjuk, bár számunkra csak most jön a java, hiszen az utolsó két fordulóban a Kertváros és az Ibrány ellen játszunk.

2001.09.26 Három, négy, egy, hat. Nem kell semmiféle matematikai összefüggést keresni a számok között, amelyek egyszerűen csak az ibrányi NB III-as labdarúgó- csapat ez évi idegenbeli meccsenkénti góltermését illusztrálják.

A tizennégy találat az ibrányi össztermésnek éppen a 82 százaléka, és ezzel valamennyi, azaz mind a tizenkét idegenben megszerezhető pontot begyűjtötte a Kató-csapat. Nem mellesleg, legutóbb a feljutásra törő Balmazújváros volt az áldozat, amely addig mindössze három gólt kapott. Vasárnapi pedig még hatot (4-6).

- Ezen a meccsen, főleg a második félidőben nagyon elkaptuk a fonalat - vallotta be Kató István edző. - Sokat jelentett, hogy az első félidőben kétszer is sikerült egyenlíteni, a szünetben pedig fel tudtam annyira tüzelni a játékosokat, hogy annak nyoma a játékukon is érződjön. Csodálatos gólokat lőttünk a folytatásban, azt hiszem, abban a periódusban a mezőny bármelyik csapata lehetett volna az ellenfelünk, nem úszta volna meg a nagy verést.

Egy dolog bizonyára kisördögként mocorog az ibrányiakban. Ha idegenben így sziporkázik a gárda, akkor otthon miért nem megy igazán? Hiszen a hazai pályán eddig lejátszott három mérkőzésen mindenféle eredmény jutott a csapatnak - no és a szépszámú közönségnek.

- Ahogy beszélgettem a srácokkal és ahogy eddig tapasztaltam, idegenben sokkal felszabadultabban futballoznak, bátrabban elvállalnak egy-egy cselt vagy rizikós átadást - próbált magyarázatot adni a tréner. - Nem azt mondom, hogy a hazai pálya hátrányával küszködünk, de olykor elbizonytalanítják a fiúkat a bekiabálások, és ilyen idegenbeli mérleg után itthon is nagyobb teher nehezedik a vállakra.

És még valami! Balmazújvárosban végre nemcsak a megszokott gólvágó trió tagjai, Ónodi, Erdei és Bohács voltak eredményesek. Előbbi kettőhöz csatlakozott Imre, Babják és Gergely is, ami külön örömmel töltötte el az edzőt.

- Mondtam a fiúknak, ha három csatárunk mellett a szélről és mélységből érkező emberek is be tudnak találni, akkor nem lehet minket megállítani. A terv legutóbb tökéletesen bevált, hiszen Gergely jobboldali, Babják baloldali, Imre pedig középső középpályást játszik... - árult el egy kis titkot Kató István.