A vezetők ugyanis vallják: nekik ez az osztály tökéletesen megfelel, így a bajnoki célokat is ennek szellemében állapították meg: a második és hatodik hely között kell végezni az év végén. Ezzel együtt az őszi bajnoki címet még elfogadták volna, de ez az utolsó mérkőzésen meghiúsult. Kató István edző azonban cseppet sem csalódva tekintett vissza az őszi szezonra.

- Csapata viszonylag egyenletesen teljesített, mégis ketté lehet választani a hazai és az idegenbeli mérkőzéseken nyújtott produkciókat. Egyetért?

- Kétségtelen, a hazai mérkőzéseken nyújtott teljesítményünk elég széles skálán mozgott - válaszolt a második helyen telelő csapat trénere. - A Tuzsér elleni itthoni premieren például mindjárt a leggyengébb mérkőzésünkkel nyitottunk, ám a csapatnak volt tartása és nulla-kettőről is megmentett egy pontot. Következett a Sátoraljaújhely, amely ellen már jobban játszottunk és végül emberhátrányban tudtuk kiharcolni a győzelmet.

- És minek köszönhető a szenzációs idegenbeli mérleg: a hat győzelem és egy döntetlen?

- A tavasszal a csapatban több új név is feltűnt. Hogyan sikerült az ő beépítésük?

- Babják és Imre stabil emberré vált és Balogh valamint Hegedűs is több lett egyszerű kiegészítő embernél. Két meccsen, a Sátoraljaújhely és a Szirmabesenyő ellen is előfordult, hogy null-nullnál léptek pályára és velük a fedélzeten sikerült megszerezni a győztes gólokat. Az egyéni teljesítményeket amúgy nem szívesen kategorizálom, legyen elég annyi, hogy mindenki megtett minden tőle telhetőt a sikeres szereplés érdekében.

Nagy örömmel tölt el. Azonban nem mondhatom, hogy az első hely nagyon stabil volna, hiszen kicsi az előny és ebben a játékban az a szép, hogy rendkívül változatos, még bármi előfordulhat. Korábban célként az élmezőnyhöz tartozást jelöltük meg. Ez eddig maximálisan teljesült. Jóleső érzés, hogy egyre több ibrányi labdarúgó bevonásával, egyre kevesebb anyagi ráfordítással kiváló helyen állunk. El kell mondanom, megítélésünk szerint a szerkezeti átalakítás jó irányba halad. 

Ebben a bajnokságban rajtunk kívül egyik csapat sem mondhatja el magáról, hogy annyi hazai játékosa van, mint nekünk. Ráadásul az edzőnk is hazai szakember. Ezen eredmények egy több éve tartó tudatos utánpótlás nevelésnek az első beérő eredményei. Természetesen a változtatások gondokkal is terhesek. A fiatalok beépülését nagy mértékben befolyásolja a nem meggondolt, megfontolt és nem előremutató kritika, amely elsősorban a közönség egyes soraiból éri őket. Gondoljunk bele, egy hazai mérkőzésen a fiatalnak kétszer annyit és kétszer olyan jót kell nyújtania, a legkisebb hiba gerenda a nézők szemében. Türelemre kérek mindenkit, meggyőződésünk, hogy jó irányba megyünk. Ezt magyarázza az is, hogy idegenben felszabadultabban, eredményesebben tudunk játszani. Nincsen akkora elvárás és teljesítménykényszer. Nagyon komoly feladat jut az edzőnek ezen kérdések jó megoldásában, bíztatóak az ez irányú lépései. Elégedettek vagyunk vele. Természetesen mindezekhez azt is látni kell, hogy évente csak legfeljebb egy-két fiatal építhető be, hiszen egy csapatnak az eredményesség megtartása érdekében közel egységesnek kell maradni . Az út amelyet járunk előremutató.

Az őszi forduló még hátralévő mérkőzésein meg tudjuk tartani azon elképzelésünket, hogy az élmezőnyhöz tartozzunk. Ehhez köszönjük az eddigi támogatásokat, a résztvevők kitartó és eredményes munkáját. Célunk a látványos és szórakoztató játék.

Nos, ez olyan jól sikerült, hogy a határmentiek nyolc góllal tömték ki megyei riválisukat, a Vásárosnaményt, és így már a negyedik helyen áll a gárda. Az ezt megelőző játéknapon pedig Sátoraljaújhelyen nyertek Karaszék, ami önmagában is bravúros dolog, egyetlen lőtt góllal pedig szinte egyenesen csoda.

Stabilitásra törekednek

Hiába tartozik ugyanis a mezőny második feléhez a borsodi alakulat, tizenhét szerzett találatukkal a legeredményesebbek közé tartoznak. Márpedig ezt az elöl-hátul "gólerős" gárdát tudta idegenben egy-nullra legyőzni a Záhony. A Namény elpáholására korábban más csapatoktól már volt példa, ám a Záhonytól az utóbbi időben nem nagyon megszokott a nagy gólkülönbségű győzelem.

- Az egész játékrendszerünk biztonságos és fegyelmezett védekezésre irányul. - árulta el Kovács János, az NB III-as futballcsapat trénere. - Ennek a stabilitásnak. Új helyen valóban fokozott szerepe volt, hiszen ellenfelünk éppen akkor akarta megkezdeni a felzárkózást. Szerencsére sikerült megállítani őket a középpályán, és a második félidőben, amikor már olykor fejetlenül támadtak, több ziccert is ki tudtunk alakítani. Ezek azonban kimaradtak, így "csak" egy gólt szerezve tudtunk nyerni. A Namény ellen még több esélyünk volt a gólszerzésre, és javult azok kihasználása is, így sikerült ennyi gólt szereznünk. Igazi csapatmunka volt ez, mindenki kivette a részét a diadalból.

A határmentiek eddigi szereplése amúgy kifejezetten kellemes meglepetést jelent. Igazából egyetlen fekete pont került a bizonyítványba, mégpedig a Mádtól elszenvedett hazai vereség. Igen ám, csakhogy azóta veretlen a Kovács-csapat...

A java még hátravan

A tizennégy találat az ibrányi össztermésnek éppen a 82 százaléka, és ezzel valamennyi, azaz mind a tizenkét idegenben megszerezhető pontot begyűjtötte a Kató-csapat. Nem mellesleg, legutóbb a feljutásra törő Balmazújváros volt az áldozat, amely addig mindössze három gólt kapott. Vasárnapi pedig még hatot (4-6).

- Ezen a meccsen, főleg a második félidőben nagyon elkaptuk a fonalat - vallotta be Kató István edző. - Sokat jelentett, hogy az első félidőben kétszer is sikerült egyenlíteni, a szünetben pedig fel tudtam annyira tüzelni a játékosokat, hogy annak nyoma a játékukon is érződjön. Csodálatos gólokat lőttünk a folytatásban, azt hiszem, abban a periódusban a mezőny bármelyik csapata lehetett volna az ellenfelünk, nem úszta volna meg a nagy verést.

Egy dolog bizonyára kisördögként mocorog az ibrányiakban. Ha idegenben így sziporkázik a gárda, akkor otthon miért nem megy igazán? Hiszen a hazai pályán eddig lejátszott három mérkőzésen mindenféle eredmény jutott a csapatnak - no és a szépszámú közönségnek.

- Ahogy beszélgettem a srácokkal és ahogy eddig tapasztaltam, idegenben sokkal felszabadultabban futballoznak, bátrabban elvállalnak egy-egy cselt vagy rizikós átadást - próbált magyarázatot adni a tréner. - Nem azt mondom, hogy a hazai pálya hátrányával küszködünk, de olykor elbizonytalanítják a fiúkat a bekiabálások, és ilyen idegenbeli mérleg után itthon is nagyobb teher nehezedik a vállakra.

És még valami! Balmazújvárosban végre nemcsak a megszokott gólvágó trió tagjai, Ónodi, Erdei és Bohács voltak eredményesek. Előbbi kettőhöz csatlakozott Imre, Babják és Gergely is, ami külön örömmel töltötte el az edzőt.