2002. április-május
2002.05.22 |
Bajnokcsapat,
bajnokcsapat! Így tomboltak vasárnap estétől a kertvárosi labdarúgók,
akik nem halogatták tovább a döntést, és matematikailag is bebiztosították
elsőségüket az NB III-ban. (KM)
Nem volt az titok, hogy az újoncsapat
az elsőség igényével vágott neki a küzdelemsorozatnak, ám a téli
szünetben, hét- pontos hátránynál talán senki sem gondolta, hogy
ilyen hamar ráül a trónra a Mirgai-csapat. Aztán az eddigi tizenegy
meccsből tizet megnyert és csak egyet adott döntetlenre a nyíregyházi
gárda, amely Nánáson, az 5-0-ás győzelmet követően már ünnepelhetett.
- A lefújás után az öltözőben ünnepeltünk, egymást ölelgettük, többen sírtak is - beszélt a mulatságról Mirgai László, a bajnokcsapat edzője. - Idővel előkerült egy kis pezsgő is, aztán út közben hazafelé két helyen is megálltunk. Nyíregyházán is két "egységet" látogattunk meg, a másodikban reggelig állt a bál. Táncoltunk, énekeltünk, a fiúk természetesen nyugodtan elengedhették magukat. Hozzáteszem, ez csak amolyan spontán buli volt, a nagy ünneplést a Balmazújváros elleni, utolsó fordulóbeli meccsre terveztük. Sokáig ugyanis úgy gondoltuk: akkor dől majd el minden. Szerencsére tévedtünk. A tréner természetesen egy kis szakmai okfejtésbe is bocsátkozott, hiszen az őszi és tavaszi kertvárosi csapat között pontszámban is mérhető volt a különbség. - A sikeres tavaszi szereplésünk kulcsa az volt, hogy áttértünk a négy-négy-kettes rendszerű, területvédekezésen alapuló játékra - szakmázott egy kicsit a tréner. - Voltak ugyan hibáink, de mindent elárul, hogy tizenegy meccsen összesen öt gólt kaptunk. Amelyik csapat kinyílt ellenünk, azt kegyetlenül megbüntettük, ennek köszönhető, hogy idegenben értük el a nagy különbségű győzelmeinket. Ha összevetjük a tavalyi és mostani bajnoki címet, egyértelműen az utóbbi az értékesebb, hiszen a megye egyben húsz pont fölénnyel végeztünk az élen, most pedig jelentős hátrányból indultunk, rizikót vállaltunk fel a szerkezeti módosítással, és mégis csak eggyel magasabb osztályban lettünk elsők. Nem állunk azonban le, a hátralévő két meccsünket is szeretnénk megnyerni, hiszen akkor egészen káprázatos tavaszi eredménysorral zárhatnánk. A hosszú hétvége tehát az ünneplésé volt a Kertvárosban, ám természetesen idővel szóba kerül a jövő is. Egy biztos: a csapat vállalja az NB II-es szereplést, sőt a hírek szerint ott is komoly célokat tűz maga elé. A vezetés a napokban dönti el véglegesen, hogy mik lesznek a tervek, az erősítések ettől függnek majd. A lista mindenesetre már rendelkezésre áll...
|
2002.05.02 |
Kató
István nyilatkozott az Ibrányi Hírlapnak.
(2002.05.02)
+ Érdekes helyzet állt elő, a tavaszi szezon indulásakor. Csapatunk teljesítménye mély hullámvölgyet mutatott, amellyel szemben közönségünk is értetlenül állt. Ez a tendencia mára kezd megfordulni. Kató István edzőt az okokról kérdeztem. - A tavaszi felkészülés első négy hete kimondottan jól sikerült. Az első fázist jó erőben hagytuk magunk mögött. A következő lépés a négyheti formába hozás volt. Az edzőmérkőzések sorozata indult be szerda, szombati időpontokban. Az első sajnálatos esemény már rögtön az első mérkőzésen bekövetkezett. Baktalórántházán Bíró Csaba megsérült. Ennek kárát a mai napig is látjuk. Következett két olyan összecsapás, amelyek alapján úgy látszott, hogy nincsen semmi probléma. A Nyíregyháza elleni meccsen partnerei voltunk végig ellenfelünknek. Majd jött a Demecserrel az összecsapás és három sérültünk lett azonnal. Hermann Attila, Bárdi József, Gergely István kényszerült hosszabb pihenőre. + Mindezen események még a bajnokság kezdete előtt történtek - Igen. Itt kezdődtek el a problémák. Utána Tiszalökre mentünk edzőmérkőzésre. Oda már csak úgy tudtunk kiállni, hogy tíz mezőnyjátékosunk volt, az ellenfél adott egy cserekapust, a kispadon pedig nem ült senki. Mindezen események a bajnokság kezdete előtt pár nappal történtek. Ekkor már tudtuk, hogy nagyon keserves mérkőzések elé nézünk. + "Megfogyva bár de törve nem" - idézhetném, így érkezett csapatunk a tavaszi forduló nyitómérkőzésére.
- Így igaz. A Létavértes elleni összecsapás eredménye talán még
elfogadható, 1-1. Remélem, hogy az itt elmondottak a szurkolóinkkal is megértetik, hogy mi miért történt s a változás, a felemelkedés időszaka következett el. Hosszú ideig tartó nagyon mély hullámvölgyből érkezünk most kifelé s ha már ott leszünk, meglovagoljuk a tarajokat. Bizakodóak vagyunk. A korábbi elképzeléseinket tartani fogjuk. Laskody Tibor |
2002.04.09 |
Ahogy
Révész
Csaba edző fogalmazott: duplán értékes győzelmet arattak vasárnap az
NB III-as tuzséri labdarúgók (2-0).
Egyrészt a csoport egyik meghatározó csapatának számító
Mezőkövesdet legyőzni mindig bravúr, közben pedig sportszerűségből
is jelesre vizsgázott a Tisza-parti társulat. A történtekről beszámoltunk:
a kövesdiek felnőtt- csapatuk helyett az ifjúságiak igazolását hozták
el a mérkőzésre, ám a tuzsériak a kötelező fél órás határidőn
felül is hajlandóak voltak várni a meccs megkezdéséig. Mi az hogy! Az
összecsapáson fél négy helyett negyed hatkor indult útjára a labda.
A köztes időszak eseményeit is felelevenítettük Révész Csaba edzővel.
- Három óra után két perccel derült ki a malőr, amelyet követően összeült a válságstáb - mondta a tréner. - A játékvezetők tájékoztattak bennünket, hogy a kötelező várakozási idő fél óra, de amennyiben vállaljuk, úgy tovább is várhatunk. A mi álláspontunk az volt, hogy mindenképpen játszani akarunk, ezért írásban rögzítettük: amennyiben olyan időpontra be tudják mutatni a kövesdiek a papírokat, ahonnan számítva a meccs befejezése a sötétedésig garantálható, akkor pályára lépünk. Végül 17 órában egyeztünk meg, ám amikor még negyed hat előtt sem voltak ott az igazolások, akkor felmerült bennünk: butaságot csináltunk. A kövesdiek egyik vezetője tehát bravúros gyorsasággal tette meg az otthontól Tuzsérig tartó nem csekély távolságot, így elhárult a mérkőzés megrendezésének akadálya. A hazaiak nyertek is, de felmerül azért a halandóban: nem féltek-e a "jótékonykodók" attól, hogy rosszul is kijöhetnek a kilencven percből? - Benne volt a rizikó, ez tény, hiszen egy nagyon jó csapat volt az ellenfelünk - adott választ Révész Csaba. - Mi azonban úgy voltunk vele: kiesni már nem fogunk, a feljutás nem igazán célunk, annak meg semmi értelme, hogy ne játsszunk és közben három pontot szerzünk. Futballozni akartunk és hűséges közönségünket kiszolgálni. Szerencsére sokan ottmaradtak a pálya mellett és egy igazán szikrázó, kemény meccset láthattak. Nyernünk is sikerült, bár hozzáteszem, ha góljaink a hosszabbításban születtek volna, meglehet a sötétedés miatt páran már nem érzékelhették volna azt... Megjegyzem: cselekedetünkkel a legyőzöttjeink szimpátiáját is elnyertük, hiszen végig hansúlyozták, hogy mennyire korrekt módon jártunk el velük szemben.
|
2002.04.09 |
Abban
bíztak
a kertvárosiak, hogy előbb-utóbb az élre állnak, ám arra csak a
legmerészebb álmaikban gondoltak: tekintélyesnek tűnő hátrányuk öt
forduló alatt semmissé válik. (KM)
Márpedig az NB III. Tisza-csoportjában most ez a helyzet: a
tavasszal eddig hibátlan Mirgai-csapat immáron a tabella tetején trónol.
- Természetesen jó érzés ismét az élen állni, és nem gondoltuk volna, hogy öt játéknap után az élre is ugrunk - mondta Mirgai László edző. - Ugyan a játékkal nem mindig voltam teljesen megelégedve, de valamennyi mérkőzésünkön megszereztük a három pontot, a riválisok pedig gyakran botlottak. A vasárnapi, Hajdúdorog elleni öt-egyes győzelmünkben elsősorban a támadójátékunk hatékonysága tetszett. Nagyon örülök neki, hogy Majchrovics Zoli élni tudott az utolsó lehetőségével, és gólratörő játékával, három találatával, valamint kiváló helyzetkihasználásával igazolta, hogy mit is várunk tőle. |