- A célunk az volt, hogy újra kerüljünk egy csoporttal ismét feljebb. Küzdelmes bajnokság volt, a célunkat sohasem feledve indultunk minden mérkőzésre. Egy feledhető, bírói "segédlettel" elvesztett mérkőzés révén második helyezettként, de végül is a tervünk sikerült, az idén is sikerült magasabb osztályba lépni.

+ A szezon előtt és évközben hogyan készültetek, hogyan edzettetek?

- A késő őszi és a téli időszakban a tőlünk már megszokott módon az iskola tornacsarnokában készültünk, majd később amikor a meleg innen kihajtott bennünket a Gimnázium salakos pályáján edzettünk, készültünk a megmérettetésekre. Elfoglaltságaink miatt ez heti egy alkalom volt, mellette pedig minden héten egy mérkőzés, a nyíregyházi stadion salakos pályáján. Ez a bajnokság hét csoportra bomlik, az ABC betűivel jelöltek, mi jelenleg az E csoport második helyezettjeként feljebb kerülünk a D csoportba. Az első kettő felkerül, míg az utolsó kettő visszaesik. Egy újonnan benevezetett a G csoportban kezdi, s tehetségétől függően alakul majd a sorsa.

+ Hogyan alakulnak az erőviszonyok?

- Minél feljebb kerülünk annál "okosabbak" leszünk. Úgy látjuk, hogy a magasabb csoportokban nagy az összetartás, ha erre szükség van egymásnak "leadják" a pontokat. Azt is látni kell, hogy ez nem az újonnan felkerült mondhatni vidéki csapatnak lesz az előnyére.

+ Érzésem szerint ez a nyíregyházi kispályás bajnokság két oldalról is megközelíthető. Egyrészről olyan emberek vesznek benne részt, akik a játék szeretetéért, önzetlenül művelik a labdarúgást. Másrészről úgy gondolom, hogy főleg olyan volt, de már az aktív sporttevékenységtől visszavonult emberek a résztvevők, akik nem tudnak és nem is akarnak a pálya és a labda, valamint a küzdelem nélkül élni.

- Ez így van és a bírókra is igaz. A résztvevők között sok volt és ma is nagy tehetség fellelhető. Minden évben a csoportok első helyezettjei szuperkupát játszanak. Sajnos az idén ez számunkra nem sikerült hiszen másodikak lettünk, pedig feladatunk lett volna a tavalyi fiaskó miatt visszavágni.

+ Mindezek után a nyári szünet végeztével milyen elképzelésekkel indultok az újabb szezon felé?

- Új nevezés, új bajnokság, újabb pénzek, amit mindannyian adunk össze. Nevezési díj, a felszerelés pótlása. Mindez nem könnyű, többen több területről segítjük ezt a folyamatot, mert csak így tud működni. Szeretjük, áldozunk rá. Mindazonáltal azt is el kell mondanom, hogy bár ez talán a mi szórakozásunk, de erőfeszítéseink révén Ibrány megbecsülése is gyarapszik. Úgy gondolom és gondoljuk, hogy ezen tevékenységünk a köz javát szolgálja és igényelnénk az önkormányzat odafigyelését. Nem óriási dolgokra gondolunk, inkább csak gesztus értékkel. Jól esne azoknak, akik önzetlenül áldoznak. Jelenleg tizennégyen vagyunk. Potor László, Bacskai János, Szentesi Béla, Oláh János, Gáspár Endre, Németh László, Móré Zoltán, Szilágyi László, Hegedűs Csaba, Dobránszki Pál, Kormány József, Imre Győző, Kendi Ferenc, Plósz István és természetesen a sor végén én, Márkus István, aki az utolsók között lép a pályára, de a mérkőzések alatt folyamatosan velem vitatkozik mindenki, úgy a pályáról mint annak széléről. Én vagyok a mindenes, előkészítek, szervezek, szállítok, lebonyolítok és így tovább. A csapatvezető vagyok. Én bábáskodtam a megalakulásnál, s reménykedem a folytatásban. Négy éve csináljuk, szeretjük, megéri. Oly sok minden elértéktelenedik, legalább ez nem.

Laskody Tibor

A Dreher FC eredményei
a Nyíregyháza Város Kispályás Labdarúgó Bajnokságban