Vadon Lajosnak, az Ibrány jelenlegi edzőjének eddigi pályafutása (2008.01.05)

 A régió fociberkeiben jól ismert cerberus Mátészalkán született, de szüleivel Nyírmeggyesen lakott, ahonnan az általános iskola elvégzése után, 1975-ben vitt az útja Nyíregyházára. A Bánki Donát Szakközépiskola elődjében, a Kossuth Lajos Szakközépiskolában folytatta tanulmányait finommechanikai és műszeripari szakon, s közben az NYVSSC igazolt korosztályos játékosa lett. Később a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára járt, és az NB III-as Rakamazban védett. Az akkori hat NB III-as csoport válogatottjai sorra megmérkőztek egymással, s egy ilyen találkozón figyelt fel a másodosztályú Debreceni Kinizsi képviselője, Németi Gyula a tehetséges rakamazi hálóőrre. Így került Vadon Lajos 1983-ban a cívisvárosba, ahol később megnősült, de pedagógus felesége is megyéjebeli. Jóllehet 14 éven keresztül a Kinizsiben, illetve a szintén másodosztályú Kabában, majd a Hajdúszoboszlóban védett, a szíve visszahúzta Nyíregyházára. Ebben az is közrejátszott, hogy választott megyéjében nem érhette el mindazt, ami képességei alapján megillette volna.

Hiába remekelt a Garamvölgyi Lajos vezérletével bronzérmet szerző Kinizsiben, majd a Paróczai Sándor vezette Kabában is, a két állomás között 1990-ben csupán néhány napot tölthetett az NB I-es DVSC-nél, mert a Nemzeti Sport osztályzatai alapján két alkalommal is legjobbnak választott Mező József végül nem szerződött Belgiumba, így Horváth Béla maradt a debreceniek második számú kapusa. Vadon Lajos számára pedig újabb hét év az NB II-ben, ahol az egyik legjobb hálóőrnek tartották. Ezek után felmerülhet a kérdés: hogyhogy nem figyeltek fel erre az élvonalbeli csapatok? De bizony felfigyeltek, köztük a Nyíregyháza is. Három alkalommal is megkeresték, ám végül maradt minden a régiben. Egészen 1997-ig, mert ekkor már átigazolás lett a dologból.

Hét mérkőzés volt még hátra a tavaszi szezonból, amikor a már a Nyíregyházi Spartacusban védő Mező megsérült, s neki azonnal be kellett ugrania az NB II-es csapatba. Mindössze egyetlen alkalommal rezdült meg a hálója, így végre kedvenc városába igazolhatott. Egy esztendő múlva aztán minden álma teljesült: bajnokságot nyert a Szpari, több mint tízezer ember tombolt a Sóstói stadionban.

Ugyancsak emlékezetes marad számára a bemutatkozás az élvonalban, hiszen akkor már 37 éves volt, amire nagyon kevés példa akad hazánkban. A macedón válogatott, Dancso Celeszki mellett azonban már csak öt mérkőzés jutott neki az NB I-ben, ahol még egy évet szeretett volna eltölteni. A Nyírség Spartacus akkori vezetői azonban nem tartóztatták, így útja az NB III-as Rakamazhoz vezetett. Vadon Lajost mindennapjai eközben Debrecenhez kötötték, ahol a ma már 14 éves fia az Olasz Focisuliban védett, s nem is rosszul. Persze egy olyan edző irányításával, mint édesapja, aki időközben az UEFA által előírt B licences edzői képesítést is megszerezte. Együtt jártak tanfolyamra a Loki későbbi trénerével, az akkor utánpótlásedző Pajkos Jánossal, aki később, amikor vezetőedző lett a felnőttcsapatnál, kollégáját hívta a maga helyére, majd kapusedzőnek a Netfórum-DVSC-hez. Így lehetett Vadon Lajos többek között olyan nagyszerű diadal részese, mint a francia Bordeaux 3-1-es legyőzése. A diadalmenet azonban nem tartott sokáig, s bár a Pajkost felváltó Dajka László sem vált meg a Rakamazban még játszó kapusedzőjétől, az egyéves szerződése lejárta után nem tartóztatták a DVSC vezetői, mert az új tréner, Szentes Lázár új kapusedzőt választott magának.

Ekkor érkezett a nyíregyháziak újabb hívószava. Ezúttal a megyei bajnokságból mind magasabbra törő NB II-es újonc, a Kertváros kereste meg a tapasztalt kapust és edzőt. Örömmel vállalta a feladatot, mert újra ismerős, szívéhez közel álló környezetben dolgozhat a vezetőedző Mirgai Lászlóval.


1961. július 29-én született Mátészalkán. Iskolai tanulmányait Nyírmeggyesen, illetve Nyíregyházán végezte, ahol 1979-ben érettségizett. Egy évig a nyíregyházi Elekterfémnél dolgozott mechanikai műszerészként, majd előfelvételis katonaként Kiskunfélegyházán szolgált 1980-ban. Ezt követően elvégezte a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola földrajz-testnevelés szakát. Labdarúgó-pályafutása a középiskolában indult Harcsa Zoltán testnevelő irányításával. 1977-ben igazolta le őt az NYVSSC, ahol előbb az ifi, majd a juniorcsapatban védett. Katonaként a Honvéd Bem SE megyei együttesében játszott. 1981-től, 1983-ig az NB III-as Rakamazban védett. 1983-1990 között a Debreceni Kinizsi, majd 1990-1997 között a Kabai Egyetértés, illetve Cukor FC Kaba, később Hajdúszoboszló másodosztályú csapataiban szerepelt. 1997 tavaszától 1999 júliusáig a Nyíregyházi Spartacus, illetve Nyírség Spartacus játékosa. 1999 nyarától 2002 nyaráig az NB III-as Rakamaz kapusa. Közben 2001 tavaszától a DVSC ifi A csapatának edzője, majd júliustól 2002. június 30-ig a Netfórum-DVSC kapusedzője is. Öt élvonalbeli és közel négyszáz másodosztályú mérkőzésen szerepelt, 1996-ban a Keleti csoport legjobb kapusának választották.